Nézek szemedbe, hol elveszek,
értelem hullám kék fergeteg.
Mélyen fürkészed gondolatom,
elképeszt, ez magas hatalom.

Aprókkal megöleled nyakam.
Mosolyország belőled fakad.
Érzelmi hullám talpig szalad.
Rég ért el ily boldog pillanat.

Illatod megrészegít, elrepít,
gondtalanság országába lendít.
Visszatérni onnan nem kívánok.
Miért tenném? Értem minden álmot.

Angyalod ölel, kezében fekszel.
Testéből táplál, simítja lelked.
Két tekintet örökre egybeforr.
Ilyen csodát szemem régen látott.

A képgalériába tettem ki képet a vers szerkezetéről. Sikerült a szótagszámokat elrendezgetni, bár még rengeteg tanulni valóm van. A vers tartalmát tán nem kell magyaráznom 🙂