Szólott az Úr Földön halandónak
kezében palást meg-meg lobban
Veszélyes az út Uram?
Kérdi porból lett hús, vér fia

Nevetve felelt, fiú még porban ragadsz
Miért Uram?! Kezem végig tiszta maradt
Vér csöppent, ifjú lába csalódva dörrent
Mindent söpörve állott hegytetőre

Apám felelj, nézd mi lett belőlem!
Uralom vizet, mezőt s havas hegyet,
erőm édes, követ minden tiszta s piszkos lélek
Erőd véges vagy végtelen drága gyermek?!

Nem értem Apám, mi a véges végtelen?
Hegyekből gördülök hullámzó tenger,
kinyújtott karommal nem érlek ez hát végtelen…
Ölelj már át, hisz annyit vétkeztem!