Márvány-tenger

Fehéren tajtékzó tarajos hullám,
eveztem már morgó-morajló habzó hátán.
Eztán ma nem!
Ma volt minden más.
Tengernek tükre lett márványmintás.

Türkiz víz ormán, habcsók bárány,
oldott mintán  három sirály úszkált.
Észvesztően részegítő lázas látvány,
testet s lelket fertőző jáde járvány.

Lánykám szerelmes pillantása

Kezemben tartom, csendülő zene hála.
Keringőzünk, szemének kék ragyogása,
átcsap szerelmes mátka pillantásba.
Kacaja oly édes, elrakom dobozkámba

Önfeledt tánc átcsap párna csatába,
csak úgy pörögve szállnak nevető orcába.
Anya konyhából jön, hát felé is repül,
a háború immár szélesre terül.

Pendülő pörgő paták csattogása,
harci ménes lett apa görbe háta,
lovag pattogó önfeledt kacagása,
örökké beégett lova mementójába.

19 órás EEG

(1500) Heim Pál ódon boltívei között,
lánykám EEG vizsgálata elkezdődött
Jött fehér szakállú Mikulás,
szórta ajándékait két Krampuszlány.
Orrom facsaró fojtogató bűz,
harsogó ember gondolatot űz.

(1600) Gyermeksírás szakadatlan szüntelen
szívemet mardos markol hirtelen.
Nócim könnye, mint puha hópihe,
hófehér paplanba hullott pelyhekben.
Step Up lap topon rögvest rajtol
sikeresen elterelte fejvájó démon Ottót.

(1700) Harsogó bűz elillant, megszűnt.
másik szobába költözhettünk.
Démon Ottó osonva siet.
Menjél csak menj! Te gyötrelmes.
Nórim feje végre békére lelt.

(1800) Piros puha szarvasos Tűznek Őrei,
bú oltó mosoly mesterek, mennyei.
Jönnek láncban, karöltve OMSZ-el járva,
Pszt, már nem hallom Aprók sikító sírását,
ma másképp szólnak a szirénák.
Hordágy nem kicsi testet hord ma,
felváltotta gigászok játék tornya.

(1900) Csend anyó áldása hull az osztályra
Ápolók hangja szűrődik csak a szobába.
Nóri már a vastag vaságyat nyomja,
teste lassan elpihen, meggyötörték ma.
Kíváncsi vagyok, mit nyújt majd a sötét éjszaka.

(2000) Éjnek fegyverhordozója az este,
el is jött értem gyorsan s kíméletlen.
Éles kardja még rozsdás hüvelyében,
gyere csak, megküzdünk veled ketten.
Lánykám átszökött szomszéd szobába,
nincs mese, fel kell írnom a listába.

(2100) Együtt játszó beteg gyerekek,
miért oszt rájuk sors ekkora terheket?
Viselnék szülők, de átrakni nem lehet,
Kicsiknek kell cipelni, amit szinte nem lehet.

(2200) Sötétség roppant éhes gyomra,
fény fotonjait mind megrágta.
Nem hagyott számomra egyebet,
csak egy lámpást a kezemben.
Nórim már szépen szendereg,
kicsiny álom manókat kerget.

(2300) Telnek sötét suttogó sereg percek
szuszognak szobákban aprócska lelkek.
Hiányzik csodálatos családom fele,
ölelgetni, szeretgetni, összebújni velek.
Hiányzik otthon melege, Tündém nevetése,
édes huncut kis mosolya,
miközben mézes kávéját kortyolgatja.
Már egy ideje nem láttam,
kórház előtt Madridban ragadtam

(2400) Heim Pál vaskos vastag fala,
vajon hány gyermek és felnőtt sóhaját szívta.
Miközben sötétségben elmélkedem,
ólom szemeim vészjóslón jeleznek.
Itt az idő, Bombát kortyolni kell!

(0100) Álom manót már elkergettem,
viszont piszkosul ki kell mennem.
Nyekergő ajtón túljutok,
hosszú folyosó végét alig látom.
Osonok a padlón, zajt alig csapok,
azért szobákból pár álmos pillantást kapok.
Látom székeken alvó anyákat,
kicsik testére boruló nőstény oroszlánokat.

(0200) Vezetékre fordult a Drága,
műszer aktív, ez itt a dráma.
Mi történik, jegyzetelek bőszen,
Bombától és cápától kattog a szívem.
Fogam recseg ropog mogyitól kopog.

(0300) Szobának ajtaján kis üveg kandikál,
függöny fedi rajta sok kis ház.
Síró felhőcske és álmos napsugár,
széle lebben s egy angyal rajta kukucskál.
Pipacs piros ruhájában, felém integet,
jelzem jól vagyunk s már tova is lebben.

(0400) Oly távol messze még a reggel,
a szék egyre keményebben, nyomja az ülepem.
Néha felébred a félhomályban a Drága
s vizet kér szivecskés poharába.
Fáradt s nyomban visszaalszik,
mikor kínzó szomja feloldódik.

(0500) Kinézek az ablakon, csillagot nem látok,
helyette csak sok fénylő ablakot.
Levél nélküli vaskos szürke fákat,
ősz tépázta vékonyka ágakat.
Közöttük játszótér álmosan andalog,
magányosan várja a sok tipegő tappancsot.

(0600) Álom kórság kíméletlen megtámadott,
azt hiszem elértem a holtpontot.
Gyerek szundít, műszer rendben,
csak a fejem kókad le, megeshet.
Megrázom magam, mint ázott kutya
Gyere csak éltető energia.

(0700) Madárkák éneke halkan szűrődik be,
csilingelő nótájuk erővel tölt fel.
Hallok még mást is, hangos köhögést,
száraz ugatást folytonos hörgést.
Egy elektróda biza kimozdult,
jelentőségét majd megtudjuk.
Éled az osztály, éjszakát búcsúztatjuk.

(0800) Gyomrom korogva kondult,
jó apacsként hűtőhöz nyomult.
Kivettem guszta szendvicsem,
megettem s jeges belsőre leltem.
Elcsesztem, hisz fagyasztó alá tettem,
Elemi hibát bizony vétettem,
így futhattam az illemhelyre.

(0900) Szólottak neurológia hős hölgyei,
„A”épület vár minket műszert levenni.
Repültünk a szabadságba, drótot fejteni,
törölközőt persze elfelejtettünk vinni.
Kérdés még bujkál bennem,
hogy kell a gyógyszert adagolni a jövőben?

Nóri lánykámnak 19 órás EEG vizsgálata volt Budapesten a Heim Pál kórházban.

Folyamatosan írnom kellett mit csinál és vigyáznom a mobil gépre. Ennek a vizsgálatnak a fázisat öntöttem versbe.

A versszakok elején az időpont az adott órát jelenti, amit megéltünk.

A kupa

Gyökér mi talajban erősen tart,
tápláló tápanyagot szüntelen felhajt.
Erdőben erőtől dicsőn duzzad,
gyűrűi négy tucat, plusz egyet rajzolnak.

Szélfútta hullámzó árpa tenger,
van napsütötte, majdan vadul viharvert.
Sok szem kristálytiszta vízzel vegyül,
és belőle ízletes maláta készül.

Öblös kérges fatörzs reccsen-roppan,
gyűrűi már esztergapadon forognak.
Belsője telik mézes viasszal,
így ellenáll a folyékony ízes habnak.

Malátacukor élesztőtől erjed,
idő múló teltével aki képes,
söprűmaradéktól teljesen mentes.
Másoderjedés a meggytől fenséges.

Mint meglett boldog római legény,
emelem vörösen habzó kupám elém.
Kívánom a bút most feledjétek!
S mossátok át a száraz vesétek rögvest.

Kupa

 

Nederland

Magas nép tudja háborút veszti,
Gigantikus gátakat szakadatlan emeli.
Büszkék, mit szélmalmokkal elértek,
Sok csatát tenger ellen megnyertek.

Gurultam sebesen két kerékkel,
Szélfútta kikötőben guggoló vasember.
Csodáltam Batavia három árbócát,
Régmúlt ágyúi unottan tengert bámulják.

Bűvös, bűzös csatornák szövevénye,
Amsterdam vöröslő bűnös büszkesége.
Kockával kivert keskeny utcák,
Hidakon szelfiző füves ifjúság.

Madame Tussaud cifra palotája,
Nyakamban vadóc Adél lányka.
Kacag rajta negyven éves Keresztapja,
Szivarfüstös minden napnak nyugta.

Térül-fordul szorgos Keresztanyja,
Vaskos asztalt roskatag telerakja,
Csendülve koccan vöröslő pohárka,
Házat szeretet ölelve átjárja.

20180329_185441

Az én kis Kukoricám!

Minek torzsája van s kalimpál,
Mi lészen az harmatos rózsaszál?
Minek zsenge haja világos,
Mi lészen az, kacagó táltos?
Minek kedve véges végtelen,
Mi lészen az tengeri teremtmény?
Minek ízletes minden illata,
Mi lészen az, főtt kukorica?
Minek eszem minden szemét,
Mi lészen az áldott estén?
Ott kacag, zsiványul kuncogva,
Apa, hát mi vagyok én?
Rögvest támad válasz, Kukorica!

40 éves lettem én

Szólottam idő Urának, lassíts kérlek!
Még csak mostanság nőttem fel,
s lassan már kéred vöröslő vérem.
Imádlak, de még tartogasd véged!

Formás fohászt mormolok Fenség.
Hagyd még gyermeki lelkem,
s nem mászok még el feléd!
Őrizd csak szelencéd, terveim derék.

Tudod bal lábam, ha megvetem,
s időt fékező varázst meglelem,
karom hullámzik lassan lágyan,
varázs igéket formálom bátran.

Óhhh idők halhatatlan Ura!
Ne legyél irigy kivénhedt kutya.
Látod milyen boldog vagyok,
borok útján majd meghalok!

40 Borok útja

Olasz meló

Tenger türkiz kékje aranyban fürdik,
pompázik, fodrozó hullámokkal játszik.
Csiszolt szemeket épp partra mossa,
lábaim belé fúródva nyaldossa.

Gyorsulva suhanok a nyugvó parton,
emlékeimbe merülök e csodás napon.
Cölöpökre vert házak közt járva,
boldog kis kacajok harsantak fel ma.

Réved gurba gondolatom gondolába,
háznépemmel hajóztunk szűk csatornákba.
Szólt a harmonika s dallam ének,
gondolások nyelve mit csak ők értenek.

Omladozó falak rogynak ezredek alant,
átölelt a történelem percek alatt.
Ódon faragott kövek néztek le rám,
hangosan nevettek, mit értél el, Komám?!

Habokba harapó stéget átugrottam,
talpam homokba érve nagyot csattant.
Meglehet nem harcoltam s kalandoztam,
de legalább együtt lehetek családommal.

gondolázás_k

 

A Szikla

Méretes vállán magasodik csúcsa
Árnyékos talajával fákat táplálja
Gerince éles, terhét mindig bírja
Orma egyenes, mit gondol kimondja

Kemény sziklát víz vágtázva támadja
Miért ostorozol engem, tán vétkeztem?
Cseppjeid árkot vágnak rajtam,
Csekélység, mert ellenállok bátran

Szilárd kővázat napsugár omlasztja
Miért perzselsz engem, ellened vétettem?
Felszínem forraló sugarad olvasztja,
Kemény páncélom nem adom homoknak

Tömör szerkezetét repeszti fagy
Miért feszítesz engem, ellened tettem?
Vízzel szövetkezve gyengíted testem
Tárolt hőmmel csaknem ellenállok nektek

Szikla lelkét emésztik az emberek
Miért támadtok engem, nem menekültem?
Óriás kanalak húsomba haraptak,
Bányának hívott fekélyt űzi hatalmam

Fantázia világomból felébredve,
elkergetlek kínzó kegyetlen elemek
Varázs pajzsom rúnákkal vérteztem
Szikrázó kardom ellenetek emelem

kardos_jo

Nehéz leírni ezeket a gondolatokat, hisz mikor ezt a verset írtam még arra gondoltam, hogy kedves munkatársam kivel húsz éven keresztül dolgoztam együtt, a kómából felébredve erőt meríthet ezekből a sorokból. Ez már nem történhetett meg, mert már nem ébredt fel többé. A vers elkészülte után két nappal eltávozott. Életében és fantázia világában egyaránt harcos volt a szó abszolút jó értelmében. Hiányoznak és hiányozni is fognak közös beszélgetéseink és őszinte kritikái…

Tündöklő üvegrózsa

Ifjúként szakítottam illatos szirmát
Szeret vagy nem, válasz hullott alább
Balga mód igazt virágban kerestem
Pedig elég egy pillantás fénylő tekintetbe

Gyakran réveteg nézem ragyogásod
Mosolyogsz s minden gondom távol
Tűz mi bennem délcegen dalol
Tündöklő üvegrózsába zárom

Révész fénylő érmét kapta
Baljós tutaját távol tartsa,
Vágy, hogy szavát betartja
Pillanatok füzérét meg kell élnünk ma..

Távol vagyok, rózsát nézve érzed
Szerelmem, hogy ragyog veled.
Törékeny szirmát féltve óvom,
hogy fénye még sokáig ragyogjon

Üvegszív és rózsa

Február a mi hónapunk, Valentin nap és házassági évforduló 🙂