39 lettem én feslett óriások hatalmas mezején,
élvezem mit kaptam én, megtömött kis batyuként,
játszadozunk égiek fekete fehérre festett tábláján,
Osztóként vagy balekként ülünk a megfakult asztalnál?
hol király hol gyalog, életem sodródva tologatom,
balladás bástyaként őrzöm csodálatos családom,
életem ketyegő óráját lecsapni nem tudom,
tudjátok meg, hát roppantul nem is akarom…
Idő ölelve szelíden formál, érzem bársonyos húrját,
hímzett köpenyét utamba teríti, dolgom csak átmenni,
Hogy kikkel? Az jellemez, mint ember ki életét megéli.

Családom

Facebooktwitterlinkedin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


The reCAPTCHA verification period has expired. Please reload the page.