Út min indulni számtalan érkezése mind bizonytalan.
Vagyok, millióból egy, halványan derengő kikelet,
tán széllel sodort reménykeltő váratlan üzenet.
Elkapod? S titkos kottáját hárfádon játszod?

Ezt remélem, harmóniában zendülő két lélek,
karmestere sorsnak játszóteret adó bohókás élet.
Eszenciád körbevesz, velem van, táncra késztet,
ritka kincs, mit csak varázstudó kémlelve észlel.

Utat festek min csodás lényed suhanhat, kérlek…
Hibás gondolat kérni ily tettet vala nem szabad,
mégis óhajtom dallamos szavad minden pillanat.
Adtál nekem fénylőn tekergő varázsfonalat.

Csillagok szülöttje utamat tejút csillagpora jelölte,
vajon látod e hajómat, foglalkoztat zavaros gondolat?
Erősen tartom rudat, minek iránya feléd mutat,
remélem hajód még horgonyláncon marad.

Lehet gondolod szavak fia csalfa bőrbe bújt vad csaló,
kit égetett élet jogosan fakadó parázsló gyanú.
Adtál nekem tiszta érzést hol kétség nem fészkel,
kínálni csak teljes belsőmet merem, mi mindenem…